A vagyon hívószóhoz automatikusan az érték fogalmát kötjük. Vagyon=Érték. Vagyon=Érték? Az értékes felől vajon meg lehet határozni, hogy mi a vagyon? Ha, most itt felsorolnám azt a sok dolgot, ami számomra érték, ami nekem értékes, akkor kiderülne, hogy én egy vagyonos ember vagyok? Gyerek, család, szerelem, sport, munka, tisztesség, empátia, teljesítmény, tolerancia - például. Vagy, gyermektelenség, szingliség, munkátlanság, becstelenség, intolerancia, lustaság, kevélység, hedonizmus - például. Az első felsorolás szimpatikusabb, nem? Vagy mégsem? Van valami abszolút értékkategóriánk netán? Gondolom, egyesek szeretnék, ha lenne, sőt az egyvélemény-bizottság korról-korra, közösségről-közösségre, társadalomról-társadalomra, létre is hoz ilyen abszolút kategóriákat, amikbe tetszik, nem tetszik belenövünk. Szocializáció! Ebben a mi kis posztfeudál-kommunista kapitalizmusunkban, vagy nevezzük sajátosan közép-kelet európainak, vagy Móricz kísértette helynek, mindenki annyit ér, amennyije van, hogy parafrazáljak is kicsit. Akkor most már tényleg vegyük sorba, hogy kinek mije is van!  Van-e valamije? "Cickom, cickom, vagyon-e szép lányod?
Vagyon, vagyon, de mi haszna vagyon?" Meg még szép fiam is vagyon. Ez vagyon? Két gyerek, akik az  "ingyen" oktatás mellett is sokat elvisznek a háztól tanulás címen. Befektetés a jövőbe, mert ugye tanulni érdemes! A tudás hatalom, abból lesz az igazi vagyon, ráadásul amit megtanulsz, azt soha sem veszik el tőled, tartja a közkeletű fáma. Éppen ezért győzködöm őket sokat, hogy tanuljanak, s higgyék el, attól mert valaki két, három diplomával munkanélküli, attól még érdemes tanulni. Széllel szemben is, ha kell! De, lehet, hogy paradigmát kéne váltanom. Egyre hiteltelenebbül hazudok nekik, mert nincs pénz magánorvosra, rendszeres üdülésre, két pár téli cipőre, ellenben ehetnek könyveket, vagy síelés helyett olvashatnak,  van vagy 2000 kötetes könyvtár itthon, s akár még Marx is a kezükbe akadhat, miszerint a lét határozza meg a tudatot. Na, akkor cseszhetem! Nem kellenek ide újabb forradalmárok, csak jólét! Forradalom nélkül. Jól-lét, a dolgozó szegények jól-léte ártalmasabb az egzakt nyomornál, mert ugye a lét határozza meg a tudatot. Komoly frusztráció a havi vagyont havi rendszerességgel felélni, ódzkodni az igazságtól egzisztencia-féltés okán, mert hát jó azért, ha hó elején pittyeg a telefon: sms! megjött a fizetés. Ez az értékválság vajon felülről lefelé terjed, vagy esetleg alulról szivárog felfelé, mint az anális szex? Úri huncutság, vagy fogamzásgátlás a cél? Ha tágul a tudatod, tágul az ánuszod. Menekülj a keleti filozófiákba, elsőként a tantrát ajánlom, aztán vedd számba vagyonod. Buddha útja kifürkészhetetlen. Ki tudja? Talán egyszer még tényleg az értékeiddel azonosítod a vagyont, s leszarod a státuszinkonzisztenciát, tudod azt, amikor valaki érdemek nélkül van magas pozícióban, adott esetben a nyolc általános is kimutathatatlan nála, de sok pénze van. Vagyonos. Jaj, ha ez megvalósulna, akkor az a furcsa helyzet állna elő, hogy a te értékeid pont úgy egyenlőségbe hozhatóak lesznek a vagyon fogalmával , mint az ő értékei, s máris megoldottuk az elsőfokú egyenletet és mindenki boldog lesz. Egyelőre ezek párhuzamos valóságok, de csak olvass szorgalmasan kvantumfizikát! Hátha! (a gyereket azért ne csesztesd túl sokat a tanulással!)